Foglalkozás-egészségügy
Online időpontfoglalással.
Érdeklődjön a kiemelt vállalati kapcsolattartónknál függetlenül az Ön vállalkozásának méretétől!
Számos vizsgálat egy helyen! A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokhoz néha elengedhetetlen egyéb szakvizsgálatok (pl. tüdőszűrő röntgen, vérvétel, stb.), helyben elérhetőek!
Az üzemorvosi és foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok rendkívül fontosak a munkáltatók számára számos okból:
-
Jogszabályi előírások betartása: A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalók megfelelő egészségi állapotban legyenek ahhoz, hogy biztonságosan végezhessék munkájukat. Az üzemorvosi vizsgálatok elvégzése nemcsak ajánlott, hanem bizonyos esetekben kötelező is a jogszabályok alapján.
-
Munkavállalók egészségének védelme: Az üzemorvosi vizsgálatok célja, hogy felmérjék a munkavállalók egészségi állapotát, különösen olyan munkakörökben, ahol az egészségügyi kockázatok jelentősek (például nehéz fizikai munka, vegyi anyagokkal való érintkezés). Ezek a vizsgálatok segítenek megelőzni a munkahelyi megbetegedéseket és sérüléseket.
-
A munkavégzés alkalmasságának ellenőrzése: Az üzemorvosi vizsgálatok során kiderülhet, hogy egy adott munkavállaló alkalmas-e a számára kijelölt feladatok elvégzésére, vagy esetleg valamilyen egészségi problémája miatt korlátozásokra van szükség. Ez segít abban, hogy a munkavállaló biztonságos körülmények között végezhesse munkáját, és megelőzze a munkahelyi baleseteket vagy egészségkárosodásokat.
-
Munkahelyi balesetek és egészségügyi problémák megelőzése: Az időszakos üzemorvosi vizsgálatok segítenek kiszűrni azokat a tényezőket, amelyek hosszú távon egészségügyi problémákat okozhatnak. Ez lehetőséget nyújt a munkáltatóknak arra, hogy időben beavatkozzanak és megfelelő intézkedéseket hozzanak, például a munkakörülmények javításával vagy az egyes munkavállalók munkaterhelésének csökkentésével.
-
Termelékenység és hatékonyság növelése: Az egészséges munkavállalók produktívabbak, kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe, és hatékonyabban tudnak dolgozni. Az üzemorvosi vizsgálatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munkavállalók egészségesek maradjanak, ami közvetlen hatással van a vállalat teljesítményére is.
-
Felelősség csökkentése: A munkáltatónak felelőssége van a munkavállalók munkahelyi egészségéért és biztonságáért. Az üzemorvosi vizsgálatok segítenek abban, hogy a munkáltató megfeleljen a munkavédelmi előírásoknak, és csökkentse a munkahelyi balesetek, egészségügyi problémák miatt bekövetkező jogi következmények kockázatát.
Az üzemorvosi vizsgálatok tehát kulcsfontosságúak a munkavállalók egészségének és a munkáltató jogi és felelősségi helyzetének biztosítása érdekében.
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok egyes főbb típusai
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok keretében különböző alapvető vizsgálat típusokat különböztet meg.
Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat.
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti.
Foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka esetében az elkövető, a büntető ügyben kiszabott közérdekű munka esetében az elítélt mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet.
Mikor kötelező a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?
A munkavédelemről szóló törvény módosításával bizonyos esetetkben megszűnt a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötése. 2025. júniusában pedig tovább pontosította a 2025. június 27-én hatályba lépett 20/2025. BM-rendelet a szabályozást, amely egyértelművé teszi, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok már nem általánosak, csupán meghatározott kockázatok esetén vagy a munkáltató döntése alapján kötelezők. Ha Ön bizonytalan, mi segítünk Önnek a kérdés eldöntésében! Fő szabályként tehát kockázati alapon vagy jogszabály vagy a munkáltató határozza meg a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok végzésének eseteit, mely kérdés alapos szakmai megfontolást igényel.
Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni, emellett a munkáltató is elrendelheti az orvosi vizsgálatot. Az ágazati miniszter – az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – kap felhatalmazást azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek megállapítására, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához mindenképp orvosi vizsgálat szükséges. A szabályozást nem kell alkalmazni, ha szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály az érintett tekintetében sajátos egészségi alkalmassági követelményről rendelkezik.
Tudta Ön?
Kattintson a kérdsére a válaszért!
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok keretében különböző alapvető vizsgálat típusokat különböztet meg.
Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat.
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti.
Foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka esetében az elkövető, a büntető ügyben kiszabott közérdekű munka esetében az elítélt mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet.
Az alkalmasság véleményezése:
a) a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,
b) a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; az álláskereső esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére,
c) a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik.
A munkavédelemről szóló törvény (1993. évi XCIII. törvény) értelmében a munkáltató a biztonságos munkavégzés érdekében valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást köteles biztosítani [lásd: 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet]. A szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében.
A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el.
A munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségét úgy teljesítheti, hogy
- saját foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást tart fenn,
- más foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval szerződést köt a szolgáltatás biztosítására.
Amennyiben egy munkahelyen az „A” és „B” foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes, munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását - beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is - írhatja elő.
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, illetve a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változás esetén a szolgáltatást korábban nyújtó szolgáltató, illetve orvos köteles a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges dokumentumokat - egészségügyi adatok esetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosító szolgáltató részére átadni.
A 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza az osztályba sorolás szempontjait. A 4. sz. melléklet elérhető itt: a kormányrendelet 4. sz. melléklete.
Tudta Ön, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat ágazati besorolástól függetlenül is kötelező lehet?
A tevékenységeket négy osztályba soroljuk A, B, C és D.
Az „A” foglalkozás-egészségi osztály gazdasági tevékenységek ágazati számjelek
- Bányászat C 10–14
- Kohászat D 27 fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az „A” foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.
- Ugyanebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandó:
- 3.1. rákkeltőkkel exponáltak,
- 3.2. sugárzó anyagokkal,
- 3.3. ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók,
- 3.4. állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottak,
- 3.5. korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak,
- 3.6. munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók,
- 3.7. a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók, függetlenül a tevékenység ágazati osztályától.
Az EüM rendelet 6. §-a alapján előírt éleslátást biztosító szemüveg abban az esetben minősül az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján adómentes juttatásnak, amennyiben annak szükségességét szemészeti szakvizsgával rendelkező orvos állapította meg.
