Október elseje az emlőrák elleni küzdelem világnapja, szimbóluma a rózsaszín szalag
Tájékoztatásul néhány információ az emlőrákról, korai felismeréséről a vizsgálati módszerekről, tényekről és tévhitekről.
Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Hazánkban évente 7000-7500 új esetet diagnosztizálnak. A magyar nők átlagos emlőrák kockázata 8-10 %, ami azt jelenti, hogy kb. minden 10. nőnél alakul ki a betegség. Esélye 50-65 év között a leggyakoribb, de egyre fiatalabb nőket is érint, nem kíméli a férfiakat sem. Általában akár 5-8 éven át fejlődik a daganat, amíg kimutatható lesz, tapintani csak ezt követően, esetleg kb. 1 cm körüli nagyságnál lehet.
A legtöbb emlő- és petefészekrák ma még ismeretlen okból alakul ki. Az esetek kb. 6%-ában bizonyítható vagy feltételezhető, hogy hátterében örökletes génelváltozás áll. (Petefészekrákra vonatkozóan ez az arány körülbelül 12%). Ezek az ún. BRCA1, BRCA2 nevű gének, ha a mutációt az egyén valamelyik szülőjétől örökölte, továbbadhatja az utódaira. A mutáció hordozása önmagában még nem jelent rákot, de fokozott hajlammal jár együtt.
A korai felfedezés legfontosabb eszköze a mammográfia, kiegészítő vizsgálat lehet az ultrahang és az MR. A komplex vizsgálat (mammográfia + ultrahang) célja, hogy több módszer együttes alkalmazásával nagy biztonsággal kiszűrhető legyen a korai stádiumú rosszindulatú daganat. Minél előbb ismerjük fel az emlőrákot, annál sikeresebb lehet a kezelés, a gyógyulás esélye.
Az viszonylag ismert, hogy népegészségügyi szűrés keretében a 45-65 év közötti nők rendszeresen kapnak “meghívót” kétévente, ezért az egyik nagy tévhit az, hogy az emlőrák csak ezt a korosztályt érinti. Sajnos azonban huszonéves kortól minden korosztályban előfordulhat a betegség. 65 év felett kétévente kell ismételni a szűrést, egészen a páciens élete végéig. Anyai ágon 40 év alatt előforduló emlő vagy petefészekrák, ismert BRCA gén pozitivitás esetében a mammográfiás vizsgálatot akár évente el lehet végezni. Lombikprogramban való részvétel, hormonkezelés után is fokozottabb figyelmet kell fordítani az emlők ellenőrzésére.
Akinek bármilyen emlőpanasza van, háziorvosi, nőgyógyászati stb. beutalóval, időpontkérés után felkeresheti a területileg illetékes mammográfiás/ ultrahangos szakrendelést.
A 30-35 év alatti nőket általában ultrahanggal vizsgáljuk, ajánlott évente az ultrahangos szűrővizsgálat, az esetleges jóindulatú elváltozások felismerése ill. követése. A 35-40 feletti nőknél a komplex szűrést alkalmazzuk. Minden vizsgálatot fizikális (tapintásos) vizsgálat előz meg. Nagyon fontos felhívni a figyelmet, hogy az ultrahang nem helyettesíti a mammográfiát, a kettő együtt nyújt biztosabb diagnózist. Léteznek olyan rosszindulatú elváltozások, amelyeknél az ultrahang még negatív eredményt mutat, de a mammográfia már jelzi a bajt.
Fontos az önvizsgálat, de az emlőrákok nagyrésze még nem tapintható, amikor vizsgálattokkal már kimutatható.
A mammográfia nélkülözhetetlen az emlőrák korai felismeréséhez, ami a gyógyulást segítheti elő. 35 éves kor felett már végezhető mammográfia, nem szabad megvárni a „behívó” érkezését, mely csak 45 éves korban esedékes.
Az ultrahang nem helyettesíti a mammográfiát, kiegészítő vizsgálata lehet, ill. 30-35 év alatti nőknél szűrővizsgálatra alkalmas.
Tények és tévhitek
Sajnos huszonéves kortól egészen idős korig előfordulhat a betegség.
A betegek kb. 10 %-a nem tapasztal csomót vagy más jeleket. A megjelenő csomók közül 80-85 % jóindulatú. Ettől függetlenül, bármilyen tartósan megmaradó emlő vagy hónalji csomó, az emlő vagy az emlőbimbó alakjának megváltozása, váladékozás, vörös, duzzadt vagy hámló bőr esetében orvoshoz kell fordulni.
A rendszeres mammográfiai vizsgálatok nem előzik meg és nem is csökkentik az emlőrák kockázatát, viszont korai stádiumban kimutathatják a meglévő daganatot.
A mammográfiás képalkotás alacsony energiájú ionizáló sugárzással történik, ezért a sugárkockázat elenyésző. Bizonyos fokú összenyomás a megfelelő képminőséghez szükséges, ez jár bizonyos kellemetlenséggel, de a vizsgálatnak nincsenek mellékhatásai.
A válasz egyértelműen nem. Nagyon gyakran az emlő sérülése után tapintják át a nők az emlőjüket és ekkor fedezik fel a már korábban meglévő csomót.
Nincs elegendő bizonyíték, hogy a ma alkalmazott fogamzásgátló vagy hormonpótló készítmények emelnék az emlőrák kockázatát. Ez az etnikumtól és az életkortól is függhet, minden nő esetében más és más.
A méret nem játszik szerepet, hogy kialakul-e valakiben emlőrák.
2002-ben a Hutchinson Rákkutató Központ kutatása kimutatta, hogy nincs összefüggés a dezodor illetve izzadásgátló használata és az emlőrák között.
Nincs olyan meggyőző tudományos vagy klinikai bizonyíték, amely alátámasztaná ezt az állítást.
Az implantátumos emlők esetében speciális felvételeket készítenek, az implantátumok nem kerülnek nyomás alá, az emlőállomány és a hónalji régió vizsgálatát teszi lehetővé.
Bár a mammográfia számít a legjobb diagnosztikai módszernek, ez sem tökéletes. A tünetmentes nők akár 20%-ában nem mutatja ki a betegséget. Ezért szükséges a folyamatos részvétel a szűrővizsgálaton.
A mammográfia terhesség vagy annak gyanúja, szoptatás esetén nem végezhető el, csak akkor, ha rosszindulatúságra van gyanú.
Nagyon fontos, hogy a hölgyek otthon alapos önvizsgálatot végezzenek. Ezt minden hónapban meg kellene tenni, lehetőleg a menzesz utáni héten. Tükör előtt, felemelt karokkal is végig kell nézni az emlőt, hogy látható-e valahol behúzódás, állva és fekve is át kell tapintani, hogy érezhető-e csomó. Ez mindössze néhány perc, de életmentő lehet! A mirigyállomány a ciklus alatt változik, ezért nem kell megijedni, ha valamit tapintunk, természetesen hosszabban megmaradó csomó esetében el kell menni vizsgálatra.
Nem utolsósorban meg kell említeni, hogy az emlőrák a férfiakban is kialakulhat, bár alacsony százalékban érintettek.
