A cukorbetegségről
A cukorbetegségről
November 14-én született Frederick Banting, akinek Charles Best-tel közös gondolata vezetett az inzulin felfedezéséhez. Emiatt lett ez a nap a Diabétesz Világnapja. Logója egy kék kör: a cukorbetegséggel küzdő személyek és szervezeteik világszintű közösségének szimbóluma, az élet és az egészség jelképe, színe az eget jelképezi, amely alatt a nemzetek összefognak.
A 2021-es Diabetes Atlas adatai szerint világszerte 537 millió cukorbeteg él és ez a szám rohamosan növekszik (2045-re 783 millió lesz várhatóan!). Jó hasonlattal mondhatjuk, hogy a világ harmadik legnépesebb „országa” a cukorbetegeké. Minden 11 emberből 1 diabeteses! Magyarországon a legújabb felmérések alapján a 20-69 éves populációban a diabetes előfordulása 8.65%. Életkorral ez tovább emelkedik, idősekben 65 év felett közel 20%-os a cukorbetegek aránya.
Két fő típusa van, az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség. Az 1-es típusú, ált. gyermek- ill. fiatal felnőttkorban jelentkezik, hátterében az inzulintermelő sejtek autoimmun folyamat okozta pusztulása áll. Itt az inzulin abszolút hiánya jellemző, mely miatt napi többszöri inzulinadásra van szükség. Megelőzésére aktuálisan nincs lehetőség, bár igazolták, hogy gyermekkori D3-vitaminpótlással az 1TDM prevalenciája 80%-al csökkenthető! A 2-es típusú, inzulinrezisztenciához ill. általában elhízáshoz társulóan felnőttkorban jelentkezik. Erre a típusra a relatív inzulinhiány jellemző, ide sorolható a betegek nagyobb része.
Megelőzésének és kezelésének leghatékonyabb eszköze az életmódterápia. Az időskor, a túlsúly, az ülő életmód mind fokozza az inzulinrezisztenciát. Ha a szervezetünk ezt nem tudja ezt ellensúlyozni, akkor megemelkedik a vércukor ill. kialakulhat a diabetes. Közös jellemzője tehát, hogy a sejtek különböző okoknál fogva nem képesek a cukor felvételére, így a vércukorszint megemelkedik.
A betegség sokszor nem mutatja meg, csak ha keressük! Sajnálatos módon kb. 10 évet elveszítünk azzal, hogy későn ismerjük fel a cukorbetegséget. Pont azt a tíz évet, amikor a legkönnyebb lenne kezelni. Ez idő alatt a béta-sejtek (inzulintermelő sejtek) közel 50%-a (egyes adatok szerint akár 80%-a) elpusztul.
Szűrésre rendelkezésre áll egy rendkívül egyszerűen kitölthető kérdőív (Findrisk) ill. egy rutin laborvizsgálat (cukorterhelés). A szűrővizsgálatok általános tapasztalata szerint minden ismert cukorbetegre egy fel nem ismert diabetesben szenvedő beteg esik! Ez alapján hazánkban kb. 1,5 millió ember szenved ismert vagy ismeretlen módon diabetesben ill. kórmegelőző állapotaiban.
Mai tudásunk alapján a hyperglykaemia kialakulásában összesen 11 tényező játszik szerepet: a máj, az izomzat, a zsírszövet, a központi idegrendszer, a bélrendszer, a vese, a hasnyálmirigy inzulin és glukagon termelő sejtjei, az alacsony fokozatú idült gyulladás, a bél-mikrobióta ill. egy gyomorürülést lassító anyag termelődésének csökkenése. A patomechanizmus ezen 11 útja terápiásan befolyásolható, terápiaválasztásban előnyben kell részesíteni a kombinációs kezelést. Olyan terápiát kell választani, amely amellett hogy hatékony, csökkenti a testsúlyt, a hypoglykaemia (vércukoresés) kockázatát, a bétasejt-károsodást ill. kardiovaszkuláris és renális (vese) védelemmel is bír.
Fontos az egyénre szabott, individualizált kezelés elve. A terápia megválasztáskor maximálisan tekintettel kell lenni az adott beteg egyedi körülményeire, tulajdonságaira (életkor, betegségtartam, társbetegségek, motiváció, anyagi háttér, stb.). Idősebb, szövődményekben vagy társbetegségekben szenvedő, rövidebb várható élettartammal rendelkezők esetén lehetünk engedékenyebbek.
A korábbi években alkalmazott „kudarcon alapuló” kezeléssel szemben (amikor kezelés változtatására csak akkor került sor, ha az anyagcsereértékek ismételten elmaradtak a kívánttól) előtérbe került a célorientált kezelés. Ennek középpontjában a korai vércukorönellenőrzés, korai kombinált, több támadáspontú, mellékhatástól mentes és szív-érrendszeri szempontból előnyös kezelés (béta-sejt védő eljárások preferálása) áll.
Sok múlik az időzítésen. Prediabetes (cukorbetegség megelőző állapot) beavatkozás nélkül diabetesbe progrediál. Magas vércukor és vérzsírszint ill. egyéb pathológiai folyamatok (gyulladás, oxidatív stressz) az inzulintermelő sejtek pusztulásához és a betegség további progressziójához vezetnek. Ez a lefolyás azonban nem elkerülhetetlen. Ha időben felismerjük és megfelelő időben hatékonyan kezeljük, akkor megelőzhetjük ill. jelentősen késleltethetjük a betegség kialakulását ill. a komplikációk (pl. szív-érrendszeri történések, daganatok) jelentkezését. Az időben elkezdett kezelésnek és életmódterápiának nemcsak aktuális, hanem késői előnyös hatása is van („metabolikus memória”).
A cukorbetegség kezelésének és követésének fontos eszköze a vércukorönellenőrzés. Segítségével felismerhető és elkerülhető a hypoglycaemia, segít a hyperglycaemiás anyagcserekisiklás megelőzésében/korrigálásában, a kezelés aktuális élethelyzethez való igazításában. Ezek révén segít a cukorbetegnek megismerni betegségét és megtanulni a bizonyos keretek közötti önmenedzselést. Az orvos számára pedig segítséget jelent az antidiabetikus kezelés szükség szerinti módosításának eldöntésében!
Fontos ismerni hová vezethet a betegség kezelés nélkül. A vakság, a végstádiumú veseelégtelenség és a nem traumás végtagamputáció leggyakoribb oka a cukorbetegség. 10 cukorbetegből 8 szív-érrendszeri esemény következtében veszíti el az életét. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy mindez elkerülhető!
Konklúzió: Vegyük észre időben! Kezeljük megfelelően! Képesek vagyunk változ(tat)ni!
FINDRISK számoló
Jelen kérdőív a 2-es típusú cukorbetegség korai felismerését segíti. Minél nagyobb pontszámot ér el, annál magasabb a cukorbetegség 10 éven belüli kialakulásának veszélye (ld. lent). 11 pont felett feltétlenül indokolt további kivizsgálás.
Dr. Végh Tibor
Belgyógyász - diabetológus szakorvos, főorvos
2005-ben diplomázott „summa cum laude” minősítéssel a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 2011-ben Belgyógyászatból, majd 2015-ben Diabetológiából szerezte meg szakképesítését. 2005-től a Soproni Erzsébet Oktató Kórház II. sz. Belgyógyászat/Kardiológia Osztályán dolgozik, ahol általános belgyógyászati, kardiológiai, nefrológiai, hematológiai, diabeteses fekvőbetegek ellátását végzi. Emellett 2010-2013 között Belgyógyászati és Angiológiai szakrendelésen, majd 2013-tól Diabetológiai Szakrendelésen járóbetegek ellátását, gondozását folytatja. 2021-ben kapott főorvosi kinevezést illetve ugyanebben az évben a Diabetológiai Szakrendelés szakmai vezetését vette át. 2005-től hazai belgyógyászati, kardiológiai és diabetológiai témájú továbbképző rendezvények rendszeres részvevője. 2013-tól rendszeresen tart továbbképző előadásokat orvosok számára (évente 4-10 előadás), emellett időszakosan szakmai cikkek, kommentek írásában illetve nemzetközi klinikai vizsgálatokban is részt vesz. 2010-től MBT (Magyar Belgyógyász Társaság) és MHT (Magyar Hypertonia Társaság), 2011-től MDT (Magyar Diabetes Társaság) tagja.
Időpontfoglalás - Dr. Végh Tibor
- Találatok: 1691
