A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok keretében különböző alapvető vizsgálat típusokat különböztet meg.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat.

Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti.

Foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka esetében az elkövető, a büntető ügyben kiszabott közérdekű munka esetében az elítélt mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet.

Az alkalmasság véleményezése:

a) a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,

b) a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; az álláskereső esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére,

c) a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik.

A munkavédelemről szóló törvény (1993. évi XCIII. törvény) értelmében a munkáltató a biztonságos munkavégzés érdekében valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást köteles biztosítani [lásd: 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet]. A szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében.
A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el.

A munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségét úgy teljesítheti, hogy
- saját foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást tart fenn,
- más foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval szerződést köt a szolgáltatás biztosítására.

Amennyiben egy munkahelyen az „A” és „B” foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes, munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását - beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is - írhatja elő.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, illetve a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változás esetén a szolgáltatást korábban nyújtó szolgáltató, illetve orvos köteles a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges dokumentumokat - egészségügyi adatok esetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosító szolgáltató részére átadni.

A 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza az osztályba sorolás szempontjait. A 4. sz. melléklet elérhető itt: a kormányrendelet 4. sz. melléklete.

Tudta Ön, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat ágazati besorolástól függetlenül is kötelező lehet?

A tevékenységeket négy osztályba soroljuk A, B, C és D.

Az „A” foglalkozás-egészségi osztály gazdasági tevékenységek ágazati számjelek 

1. Bányászat C 10–14
2. Kohászat D 27 fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az „A” foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.
3. Ugyanebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandó:
   1. 3.1. rákkeltőkkel exponáltak,
   2. 3.2. sugárzó anyagokkal,
   3. 3.3. ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók,
   4. 3.4. állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottak,
   5. 3.5. korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak,
   6. 3.6. munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók,
   7. 3.7. a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók, függetlenül a tevékenység ágazati osztályától.