Érsebészet

1. Általános bemutatás

Az érsebészet a verőeres és a visszeres keringési érpályák betegségeinek, elsősorban műtéti megoldásával foglalkozó szakma. Természetesen számos esetben gyógyszeres úgynevezett konzervatív terápiákat is végez, illetve a felelős szakmai ellátás fontos eleme az érbetegek nyomon követése, rendszeres kontrollja.

2. Milyen tünetekkel, panaszokkal érdemes szakrendelésünket felkeresni?

A kétféle keringési rendszer betegségei eltérő tüneteket generálnak és hosszabb távú kimenetelét tekintve más súlyosságúak. Elsősorban a verőerek betegségei okozhatnak olyan, az életminőséget jelentősen befolyásoló szövődményeket, amik végtagvesztéshez, szélütéshez, hasi szervek károsodásához és végső esetben akár halálhoz is vezethetnek. Ettől függetlenül a kóros visszerek elhanyagolt esetben szintén vezethetnek súlyos életminőséget rontó állapothoz.

A verőerek szűkületének, elzáródásának tünetei:

• Járástávolság: ez az egyik legfontosabb tünet, ami utalhat alsó végtagi verőeres keringés zavarra. Sokszor nehéz elkülöníteni az egyéb végtagfájdalmaktól, de verőeres keringészavar esetén a végtagfájdalom, mely általában combban, illetve lábikrában jelentkező görcsös fájdalmat jelent, csak bizonyos esetekben fordul elő, egyenletes terepen való, normál tempójú séta során csak bizonyos méterenként, viszont akkor mindig megállásra kényszeríti a beteget és kis idő elteltével a fájdalom meg is szűnik. Ennek a távolságnak az értéke nagyon fontos az érsebész számára, ebből már lehet következtetni a betegség súlyosságára.
• Nem gyógyuló sebek: ez már súlyosabb esetben fordul elő, melynek lehet egyéb oka is, de sokszor szintén érsebészeti ok áll a háttérben.
• Nyugalmi fájdalom: előforduló tünet, amikor a beteg pihenését is akadályozza, a fájdalomcsillapításra sem reagáló végtagfájdalom.
• Egyéb tünetek: a végtagok hőmérséklete, színe, a körmök állapota, szőrzet hiánya szintén lehetnek érsebészeti hátterűek, de ezek legfeljebb csak kísérőtünetek, önmagukban még nem jelentik, hogy a betegnek érszűkülete, netalán érelzáródása lenne.
• Látásvesztés, látótérkiesés, eszméletvesztés (akár pár másodperces is), végtagbénulás: az agyat ellátó nyaki erek szűkülete, elzáródása esetén fordulhatnak elő ilyen tünetek, melynek végsősoron lehet érsebészeti vonatkozása, de ezen tünetek előfordulása esetén első körben érdemes ideggyógyászhoz fordulni minél hamarabb.
• Hasi fájdalom: a hasi zsigeri szerveket ellátó verőerek betegségei mutathatnak ilyen tüneteket, de első körben belgyógyászati esetleg sebészeti kivizsgálást igényelnek.

Visszerek (vénák) betegségeinek tünetei:

• Visszértágulatok az alsó végtagokon: ezek mértéke eltérő lehet, felületes, inkább esztétikai problémát jelentő ún. seprűvénáktól kezdve a súlyosan tágult kanyargós lefutású visszerekig.
• Nehézlábérzés: ez általában a nap végén jelentkezik pihenéskor, a beteg a végtagjait „nehéznek”, fájdalmasnak érzi.
• Lábdagadás: számos oka lehet a lábdagadásnak, de utalhat visszeres keringészavarra is.
• Bőrelszíneződés: a boka, lábikra barnás-feketés elszíneződése már lehet súlyosabb fokú vénás keringészavar jele
• Fekélyek megjelenése a lábikrák szintjén: a fekélyes sebek jelenléte a legsúlyosabb fokú vénás keringészavar jelei lehetnek, sok esetben csak krónikus sebkezelést lehet folytatni, műtéti megoldás ilyen esetben sokszor nem javalt.
• Vénák lefutásnak megfelelő bőrpír, tömöttség, fájdalom: utalhat felületes vénás gyulladásra, a felületes vénákban keletkező vérrögök miatt. Minél hamarabb orvoshoz kell fordulni ilyen tünet észlelése esetén.
• Hirtelen kezdődő egyoldali, feszülő, görcsös lábfájdalom, az ellenoldalhoz képest nagyobb mértékű lábdagadással: ez utalhat a mélyvénákban keletkező vérrögökre, ún. mélyvénás trombózisra. Azonnal orvosi segítséget kell kérni

3. Hogyan zajlik a szakvizsgálat?

Az érsebészeti vizsgálat általában nem igényel különösebb előkészületet és nem fájdalmasok. Általában a kórelőzmény, a kísérőbetegségek, az aktuális panaszok megvitatása az első lépés. Visszeres keringés zavarok esetén a végtag megtekintése, illetve kiegészítő vizsgálatként duplex vénás ultrahang végzése. Verőeres keringés zavar esetén szintén a végtagok megtekintése, pulzusstátusz felállítása, boka-kar index felvétele vérnyomásmérés és mini-doppler készülék segítségével, illetve járásteszt végzése. Amennyiben súlyosabb fokú verőérszűkület gyanú merül fel érfestéses vizsgálatot kell végezni, melyet csak kórházi szinten lehet kivitelezni, de ennek megszervezésében is tudunk segítséget nyújtani.

4. Milyen szűrővizsgálatokat végzünk az adott szakrendelés keretében?

Különösebb érsebészeti szűrővizsgálat nincsen. A boka-kar index felvétele hasznos lehet a kontroll vizsgálatok, illetve a betegség lefolyásának nyomon követése céljából.

5. Milyen kezelések/terápiák érhetőek el szakrendelésünkön?

Az érsebészeti betegségek, ezen belül a verőérszűkületek, elzáródások kezelése leginkább csak műtéti, illetve intervenciós, azaz érpályán belüli beavatkozás útján lehetséges. Ugyanakkor az időben megkezdett gyógyszeres terápia is nagyon fontos, sőt sajnos sok esetben más lehetőség nincs is a verőérbetegségek kezelésére, tüneteinek csökkentésére.

A visszeres panaszok legtöbbje esetén szintén csak műtéti vagy endovénás beavatkozásra van szükség, de korai stádiumú, felületes visszerek esetében van lehetőség ambuláns beavatkozásra, úgynevezett szkleroterápiára.

Mindkét betegségcsoport esetén viszont nagyon fontosak az életmódbeli tanácsok, javaslatok, melyben szintén tudunk segítséget nyújtani.

6. Milyen ambuláns beavatkozások elvégzésére van lehetőség intézményünkben?

A verőérbetegségek, illetve súlyos, krónikus, vénás eredetű keringészavarok esetében legfeljebb a krónikus sebek ellátásában tudunk segítséget nyújtani ambuláns beavatkozások keretén belül.

Felületes visszerek ún. seprűvénák esetében, melyek inkább csak esztétikai problémát képeznek, viszont van lehetőség ún. szkleroterápiára. A beavatkozás során vékony tűvel a kórosan tágult hajszálvisszerekbe, mikrovérrögösödét okozó anyagot fecskendeztünk. Az eljárás minimális fájdalommal jár, szakszerű kezekben komolyabb szövődmény nem alakulhat ki, legfeljebb a hegesedéssel járó barnás bőrelszíneződés, mely a betegek véleménye szerint, esztétikailag még mindig elfogadhatóbb, mint a kékes-lilás visszerek jelenléte. Hasonló eredmény érhető el ultrahang vezérelt készülék segítségével, melynek során mikroelektródával a kóros visszereket apró szúrásokból bealvasztjuk. Ez a beavatkozás szintén csak minimális fájdalommal jár, szövődmény gyakorlatilag nincsen.