Mikor forduljunk neurológushoz?
Neurológiai tünetek és vészjelzések áttekintése
I. Sürgősségi figyelmeztető jelek (Red Flags)
Ezek a tünetek azonnali orvosi figyelmet igényelnek, mivel súlyos, potenciálisan életveszélyes állapotokra utalhatnak:
- Hirtelen jelentkező bénulás, gyengeség vagy látásvesztés (aszimmetrikus tünetek). Ez stroke gyanúját veti fel.
- "Dörgő mennydörgés" fejfjás (Thunderclap headache): Abruptan (hirtelen) kezdődő fejfájás, amely 1 percen belül eléri a csúcsát. Ez szubarachnoideális vérzés (SAH) jele lehet.
- Fejfájás eszméletvesztéssel.
- Fejfájás, nyaki merevséggel (különösen pozitív Kernig-jellel, ami agyhártyagyulladásra vagy SAH-ra utal).
- Láz, fejfájás és periorbitális fájdalom (különösen cukorbetegeknél vagy immunszupprimáltaknál, ami mucormycosis fertőzésre utalhat).
- Fejfájás, halántéktáji érzékenységgel vagy állkapocs-fáradással (klaudikációval), különösen 50 év feletti betegeknél (óriássejtes arteritis/GCA gyanúja).
- Hirtelen megjelenő kettős látás (Diplopia).
II. Fejfájás és krónikus fájdalom
Neurológiai kivizsgálás javasolt a fejfájás vagy fájdalom jellegének tisztázására:
- Első, vagy legsúlyosabb fejfájás.
- Reggeli ébredéskor jelentkező fejfájás. Ez megnövekedett intrakraniális nyomásra (ICP) utalhat, mint például idiopátiás intrakraniális hipertóniában (IIH), különösen túlsúlyos fiatal nőknél, pulzáló fülzúgással együtt.
- Köhögési fejfájás, amelyet a köhögés, erőlködés vagy a mellkasi nyomás növekedése vált ki (felmerülhet Chiari-malformáció gyanúja).
- Felálláskor jelentkező fejfájás, fekvésre enyhül (ortosztatikus fejfájás), amely intrakraniális hipotónia jele lehet.
- Arcfájdalom, amely intermittens, áramütésszerű és érintésre, rágásra vagy fogmosásra váltódik ki (Trigeminal neuralgia).
III. Mozgás és járászavarok
• Parkinsonizmus jelei: Csökkent karlengés, merevség (rigidity), kézremegés, lassú mozgás (bradykinesia), vagy nehézkes fordulás a helyben állva. A kézírás fokozatos zsugorodása (micrographia) is utalhat rá.
• Akaratlan, rendszertelen mozgások (Chorea vagy Dystonia).
• Hirtelen, gyakori esések eszméletvesztés nélkül (Drop attacks).
• Izomgyengeség, amely ingadozik, különösen a nap folyamán vagy fizikai terhelés után rosszabbodik (Myasthenia gravis gyanúja).
• Izomsorvadás (Wasting) és izomrángások (Fasciculation) a nyelven vagy a végtagokban (Motoros neuron betegség, pl. ALS).
• Remegés (Tremor), amely hirtelen kezdődik (Funkcionális neurológiai betegség), vagy állás közben jelentkező, erős lábfájdalommal járó remegés (Orthostatic Tremor).
IV. Érzékelési és idegrendszeri zavarok
- Zavaros érzékelések vagy zsibbadás a kézben/ujjakban (különösen a domináns kézben, éjszaka rosszabbul), de a tenyér érzékenysége megmarad (Carpalis alagút szindróma). Ha a tenyér is zsibbad, nyaki gerincproblémára utalhat.
- Szaglásvesztés (Anosmia), amely tartós.
- Áramütésszerű érzés nyak hajlításakor (Lhermitte-jelenség), amely a gerincen fut le (MS vagy nyaki patológia).
- Hosszan tartó, ismeretlen eredetű perifériás zsibbadás, fájdalom vagy gyengeség (Neuropátia).
V. Látás- és szemmozgászavarok
- Látásvesztés, amely átmeneti és monokuláris (az egyik szemben).
- Fájdalom szemmozgatáskor, amely látásvesztéssel jár (Optic Neuritis, MS gyanúja).
- Folyamatosan változó méretű látótér-szűkület (Tunnel Vision), amely vizsgálatkor spirális mintázatot mutat (Funkcionális neurológiai zavar).
- Vertikális (függőleges) tekintés bénulása (Progresszív supranucleáris parézis/PSP gyanúja).
VI. Rohamok (Seizures)
- Eszméletvesztéssel járó, ismétlődő rohamok, amelyeket posztiktális zavartság, nyelvet harapás vagy vizelet inkontinencia kísér. (Bár a vizelet inkontinencia és nyelvet harapás nem specifikus az epilepsziára).
- • Gyógyszerekre nem reagáló, vagy "refrakter" rohamok (felmerülhet autoimmun enkefalopátia).
- • Hirtelen, sztereotíp mozgások vagy érzések (epilepsziás aura).
VII. Kognitív zavarok és demencia
- Memória jelentős romlása és/vagy viselkedésbeli változások. Különösen, ha a kísérő jobban aggódik, mint maga a páciens.
- Gyakori ismétlődő kérdések beszélgetés közben (Alzheimer-kórra utalhat).
- Visuo-térbeli zavarok, pl. gyakori kisebb közlekedési balesetek vagy nehézség a tárgyak észlelésében, annak ellenére, hogy az alapvető látás rendben van.
