Kategória: pannoniamedicalsopron.
Foglalkozás-egészségügy
Sopron - Pannonia Medical
Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok és munkaköri alkalmassági vizsgálatok.
Online időpontfoglalással.
Jogosítvány hosszabbítás (kattintson ide)
Érdeklődjön a kiemelt vállalati kapcsolattartónknál függetlenül az Ön vállalkozásának méretétől!
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ön pályázna? Mi segítünk! Várhatóan 2025. szeptember 15-től igényelhető előzetes munkavállalói felmérés alapján.
Kattintson ide a részletekért.
Számos vizsgálat egy helyen! A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokhoz néha elengedhetetlen egyéb szakvizsgálatok (pl. tüdőszűrő röntgen, vérvétel, stb.), helyben elérhetőek!
Az üzemorvosi és foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok rendkívül fontosak a munkáltatók számára számos okból:
-
Jogszabályi előírások betartása: A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalók megfelelő egészségi állapotban legyenek ahhoz, hogy biztonságosan végezhessék munkájukat. Az üzemorvosi vizsgálatok elvégzése nemcsak ajánlott, hanem bizonyos esetekben kötelező is a jogszabályok alapján.
-
Munkavállalók egészségének védelme: Az üzemorvosi vizsgálatok célja, hogy felmérjék a munkavállalók egészségi állapotát, különösen olyan munkakörökben, ahol az egészségügyi kockázatok jelentősek (például nehéz fizikai munka, vegyi anyagokkal való érintkezés). Ezek a vizsgálatok segítenek megelőzni a munkahelyi megbetegedéseket és sérüléseket.
-
A munkavégzés alkalmasságának ellenőrzése: Az üzemorvosi vizsgálatok során kiderülhet, hogy egy adott munkavállaló alkalmas-e a számára kijelölt feladatok elvégzésére, vagy esetleg valamilyen egészségi problémája miatt korlátozásokra van szükség. Ez segít abban, hogy a munkavállaló biztonságos körülmények között végezhesse munkáját, és megelőzze a munkahelyi baleseteket vagy egészségkárosodásokat.
-
Munkahelyi balesetek és egészségügyi problémák megelőzése: Az időszakos üzemorvosi vizsgálatok segítenek kiszűrni azokat a tényezőket, amelyek hosszú távon egészségügyi problémákat okozhatnak. Ez lehetőséget nyújt a munkáltatóknak arra, hogy időben beavatkozzanak és megfelelő intézkedéseket hozzanak, például a munkakörülmények javításával vagy az egyes munkavállalók munkaterhelésének csökkentésével.
-
Termelékenység és hatékonyság növelése: Az egészséges munkavállalók produktívabbak, kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe, és hatékonyabban tudnak dolgozni. Az üzemorvosi vizsgálatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munkavállalók egészségesek maradjanak, ami közvetlen hatással van a vállalat teljesítményére is.
-
Felelősség csökkentése: A munkáltatónak felelőssége van a munkavállalók munkahelyi egészségéért és biztonságáért. Az üzemorvosi vizsgálatok segítenek abban, hogy a munkáltató megfeleljen a munkavédelmi előírásoknak, és csökkentse a munkahelyi balesetek, egészségügyi problémák miatt bekövetkező jogi következmények kockázatát.
Az üzemorvosi vizsgálatok tehát kulcsfontosságúak a munkavállalók egészségének és a munkáltató jogi és felelősségi helyzetének biztosítása érdekében.
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok egyes főbb típusai
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok keretében különböző alapvető vizsgálat típusokat különböztet meg.
Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat.
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti.
Foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka esetében az elkövető, a büntető ügyben kiszabott közérdekű munka esetében az elítélt mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet.
Tudta Ön?
Kattintson a kérdsére a válaszért!
-
Melyek a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok egyes főbb típusai?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok keretében különböző alapvető vizsgálat típusokat különböztet meg.
Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat.
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti.
Foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka esetében az elkövető, a büntető ügyben kiszabott közérdekű munka esetében az elítélt mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet.
-
Pontosan milyen véleményezést jelentenek az egyes vizsgálat típusok?
Az alkalmasság véleményezése:
a) a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,
b) a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; az álláskereső esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére,
c) a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik.
-
Kell a munkavállalókat tájékoztatni a foglalkozás-egészségügyi orvosról?
A munkavédelemről szóló törvény (1993. évi XCIII. törvény) értelmében a munkáltató a biztonságos munkavégzés érdekében valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást köteles biztosítani [lásd: 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet]. A szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében.
A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el.
-
Mikor kötelező helyszíni foglalkozás-egészségügyi ellátás a munkáltatónál?
A munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségét úgy teljesítheti, hogy
- saját foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást tart fenn,
- más foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval szerződést köt a szolgáltatás biztosítására.
Amennyiben egy munkahelyen az „A” és „B” foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes, munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását - beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is - írhatja elő.
-
Mi történik a korábbi adatokkal, ha foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót váltok?
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, illetve a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változás esetén a szolgáltatást korábban nyújtó szolgáltató, illetve orvos köteles a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges dokumentumokat - egészségügyi adatok esetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosító szolgáltató részére átadni.
-
Honnan tudni, hogy mely foglalkozás-egészségi osztályba (A, B, C vagy D) tartoznak a munkavállalóim?
-
Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat ágazati besorolástól függetlenül
Tudta Ön, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat ágazati besorolástól függetlenül is kötelező lehet?
A tevékenységeket négy osztályba soroljuk A, B, C és D.
Az „A” foglalkozás-egészségi osztály gazdasági tevékenységek ágazati számjelek
- Bányászat C 10–14
- Kohászat D 27 fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az „A” foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.
- Ugyanebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandó:
- 3.1. rákkeltőkkel exponáltak,
- 3.2. sugárzó anyagokkal,
- 3.3. ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók,
- 3.4. állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottak,
- 3.5. korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak,
- 3.6. munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók,
- 3.7. a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók, függetlenül a tevékenység ágazati osztályától.
-
Tudta Ön, hogy szemüveg a foglalkozás-egészségügyi szakorvos indikációja alapján adómentes juttatésként is adható, ha a NAV által elvárt szigorú protokollokat betartjuk?
A NAV a
2022/4. adózási kérdésben (A szemészeti szakvizsgálat meghatározása az éleslátást biztosító szemüveg adómentes juttatásához kapcsán) adott részletes tájékoztatást ennek feltételeiről.
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 6. §-a alapján a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg esetében is biztosítja az adómentességet.
Az EüM rendelet 5. § (3) bekezdése rendelkezése szerint, ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által elvégzett vizsgálatok alapján felmerült látórendszeri eltérések miatt szükségessé váló szemészeti vizsgálatokat kizárólag szemész szakorvos végezheti. Az optometrista végzettséggel rendelkező tevékenysége, szakmai kompetenciája a szemészeti szakorvosi vizsgálatot nem válthatja ki, azzal nem tekinthető egyenértékűnek. A rendelet szerinti szemészeti szakvizsgálatot, ilyen súlyú szemészeti vizsgálati lelet kiadását csak szemészeti szakvizsgával rendelkező orvos végezheti.
Az EüM rendelet 6. §-a alapján előírt éleslátást biztosító szemüveg abban az esetben minősül az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján adómentes juttatásnak, amennyiben annak szükségességét szemészeti szakvizsgával rendelkező orvos állapította meg.
Munkavédelmi, üzemorvosi és foglalkozás-egészségügyi blogbejegyzéseink
-
Ultrahang
-
Menedzserszűrések
-
Fogászat
Bővebben …Foglalkozás-egészségügy
